|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 16 találat | lapozás: 1-16 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fleisz Judit 2007. március 19.Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./2007. március 20.Rendet akar teremteni az országos tesztek, illetve az érettségi megszervezése és lebonyolítása terén, jelentette ki Ilie Bolojan, Bihar megye prefektusa. Bolojan az elkövetkezőkben tárgyalásokat folytat majd a Bihar megyei és a nagyváradi vizsgaközpontok vezetőivel. Ilie Bolojan határozattal tiltotta meg többek között az osztálypénz és a vizsgák előtt esedékes, úgynevezett protokollpénz gyűjtését. A kormánybiztos határozata felháborodást váltott ki az iskolaigazgatók körében. Elsőként a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői hirdettek japánsztrájkot a korrupció vádja ellen tiltakozva. A sztrájkhoz hétfőtől az Ady Endre Gimnázium vezetői is csatlakoztak, azonban kiderült, magukra maradtak, a főgimnázium vezetői ugyanis abbahagyták a tiltakozást. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium igazgatóhelyettese közölte, megtörténhet, hogy néhány nap múlva ők is abbahagyják a japánsztrájkot. /Gergely Gizella: Takarítás a tanügyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2010. május 30.Iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak az AdybanNagyvárad – Az ősi schola-t Szenczy István babolcsai apát alapította 1772-ben, amikor Orsolya-rendi zárdát, valamint leányiskolát létesített. Az iskolában több évszázada zajlik nevelő tevékenysé Szombaton iskolanapot és öregdiák találkozókat tartottak a nagyváradi Ady Endre Középiskolában. A rendezvények a Szent Anna templomban lezajlott ökumenikus imával kezdődtek, ahol Mons. Fodor József római katolikus általános helynök és Sándor Lajos várad-újvárosi református tiszteletes köszöntötte mindazokat, akik 1960-ban végeztek az akkoriban 3. számú középiskolának nevezett líceum XI. B és C osztályaiban. Természetesen egyéb osztálytalálkozókra is sor került a délelőtti órákban az Adyban. A csupán 2-3 évtizeddel ezelőtt elballagott öregdiákok az osztálytermeikben üdvözölték egymást, míg az 50, illetve 60 éve érettségizettek a tanári szobában gyűltek össze. Itt Tóth Márta igazgatónő, Fleisz Judit aligazgatónő, Závodszky Tamás, az Alma Mater Alapítvány elnöke, Matkovics Mária Emerica nővér és Soeur Marie de la Trinité Hubert, az orsolyiták győri, illetve váradi rendfőnöknője köszöntötte az ünneplőket, akik gyémánt és arany diplomákat vehettek át. Sportvetélkedők és kiállítás Ezzel párhuzamos számos tevékenység zajlott a tanintézet különböző szegleteiben. A sportpályán és a tornateremben Antal Károly testnevelési tanár szervezett sportvetélkedőket (sakk, staféta, asztalitenisz, streetball, női labdarúgás, tanár-diák focimeccs), a folyosón pedig Kapás Sára rajztanárnő koordonálásával Ungvári Oszkár és Sabău Cristian XII. A osztályos diákok állították ki fényképeiket, melyekkel a Communitas Alapítvány által támogatott Szecessziós Várad fotópályázaton vettek részt. A díszteremben a magyar katedra rendezett vetélkedőt, Tegnap a holnapban címmel, ahol Lakatos Balla Attila régész is előadást tartott. Tudományos diákkonferencia A fizikalabor a Puskás Ágnes és Ujvárosi Edit biológiatanárnő által meghirdetett és a X. F. által lebonyolított Zöld-ség elnevezésű megmérettetésnek biztosított helyszínt. A Pillepalackok (György Edina, Kiss Hajnal, Fekete Csilla és Tötős István) csapata nyert, maga mögé utasítva a Macskacápákat és a Delfineket. A X. D-sek egy olyan felmérés eredményeit ismertették, mely a Comenius-projekt keretében valósult meg, és azt kutatta, hogy az adysok mennyire élnek környezettudatosan. Fél tizenegykor a könyvtár olvasótermében nyitották meg a Tárnoky György diákkonferenciát, melyet Puskás Ágnes biológia- és dr. Ambrus Attila földrajztanár szervezett. Érdekes és színvonalas előadások hangzottak el, melyek azt bizonyították, hogy a tanitézet falai közt napjainkban is élénk szellemi tevékenység zajlik, az Adyt nem hiába emlegetik elitiskolaként. A humán kategóriában két első díjat osztottak ki - Miron Vilidár Vivien és Pető Erzsébet Katalin -, második Csiki Katalin lett. A reál szekcióban Molnár Zsolt és Pető Ferenc diadalmaskodott, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára Villás Krisztina és Csikos Adél állhatott. Különdíjjal Székely Ádámot jutalmazták. A dolgozatírók felkészítői András Emese, Takács Péter, Kozma Éva, Ujvárosi Edit, Bogdán Károly és István Zoltán tanárok voltak. Az iskolanap alkalmából programokat rendezett még az angol és a történelem katedra, valamint az Ady Diáktanácsa is. (A biológia teremben például pillepalackokat zsugorítottak össz egy gép segítségével.) Színvonalas és érdekes események sora zajlott, a résztvevők csupán azt sajnálhatták, hogy ugyanazon időpontban nem lehettek jelen egyszerre több helyszínen is. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. szeptember 6.A műemlékvédelem sürgőssége és esélyeiSzeptember 3-a és 5-e között rendezte meg a XVI. Honismereti Konferenciát Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET). A konferencia központi témája a műemlékek védelme volt, tekintve, hogy Erdély műemlékekben rendkívül gazdag, a téma igen aktuális. Ennek ellenére a műemlékvédők nevelése is és a munka anyagi támogatása is kismértékű. Dukrét Géza, a házigazda PBMET elnöke helybéli vár múltjáról tartott előadást, Várad története címmel, Fleisz János egyetemi tanár dolgozatát felesége, Fleisz Judit olvasta fel, melyben Nagyvárad fontosságának alakulásáról értekezett, hogyan veszítette el a város folyamatosan referenciaszerepét. Lakatos-Balla Attila régész lelőhelyekről tartott előadást, valamint azon jelentős személyiségekről, akik őstörténeti kutatást indítottak el Nagyváradon. A rendezvény fontos momentumaként kiosztották a Fényes Elek-díjat amelyet, azon személyiségek kapnak akik helytörténeti munkájukkal, örökségvédelmi tevékenységükkel, valamint a honismeret területén kifejtett építő munkásságukkal jelentőset alkottak. Elismerésben részesült Tácsi Erika német– magyar szakos tanárnő, Mihálka Magdolna zenetanárnő, korrektor, Gellért Gyula lelkipásztor és Starmüller Géza műépítész, amatőr festő. Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 27.Berettyóujfalu fogadja a váradiakatHétfőn egy kilenctagú nagyváradi civil küldöttség látogatott el Berettyóujfaluba Fleisz Jánosnak, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnökének a vezetésével, hogy leadják vagy előjegyeztessék honosítási kérelmeiket. „A Magyar Kultúra Ünnepe” elnevezésű közös rendezvénysorozat lezárásaként látogattak a nagyváradiak Berettyóújfaluba, hogy a magyar állampolgárságért folyamodjanak. A küldöttséget a következők alkották: Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Lajos Annamária, a BINCISZ titkára, Fleisz Judit az Alma Mater Alapítvány képviseletében, Bányai Szabados Katalin, a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének reprezentánsa, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Kádas Károly, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetőségi tagja, Bücsi Ilona, a Sapientia Varadiensis Alapítvány egyik képviselője, valamint Sándor Dénes, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott művészeti titkára és neje. A küldöttséget Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere a városházán fogadta. Üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a jelenlegi országhatárok semmilyen formában nem befolyásolhatják Berettyóújfalu és Nagyvárad kapcsolatát, hiszen egy egyetemes magyar kultúra van. Az egy évtizede a civilek által kezdeményezett közös magyar kultúra napi ünnepléssel kapcsolatban kifejtette: mindig volt valamilyen aktualitásuk a rendezvényeknek, 2007-ben például Románia uniós csatlakozása. Idén a schengeni határ megszűnése lehetett volna az események apropója, ám ez még késik. A magyar kormány viszont gondoskodott aktualitásról, ugyanis január elsejétől lehetővé teszi a határon túliak egyszerűsített honosítási kérelmének befogadását. „Egy egységes magyar nemzet van, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni azzal, hogy itt, a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél benyújthatják honosítási kérelmüket” – zárta szavait az elöljáró. Azt is elmondta, hogy terveik szerint az ünnepélyes eskütétel valószínűleg május 23-án, a város ünnepén, a később jelentkezők részére pedig augusztus 20-án lesz Berettyóújfaluban. Ezután Törökné Kovács Judit anyakönyvvezető ismertette a honosítással kapcsolatos tudnivalókat. A helyi anyakönyvi hivatal szerdánként 8-16 óra között fogadja az állampolgársági kérelmeket. Érdeklődni a (0036)54-505-450-es telefonszámon lehet. A helybeliek részéről Porkoláb Lajos is köszöntötte a váradiakat, segítséget adva az ügyintézésben. Az ottani sajtó kérdésére Fleisz János egyetemi tanár a váradiak nevében elmondta, hogy a két város civil szervezetei közötti évtizedes kapcsolat megkoronázásának lehet tekinteni e napot, amikor a nagyváradi civil küldöttség a honosítási kérelemmel Berettyóújfaluba érkezett. Ez által a lelki közösség ismét sorsközösséggé formálódhat. Újra kell értelmezni önmagunkat, és újra kell értelmezni kapcsolatainkat a magyar nemzeti egység alapján. Újságírói kérdésre a történész kifejtette, hogy hosszabb távon mindenképpen azt várja: a partiumi, erdélyi magyarok egyenrangú állampolgárok lesznek az anyaországiakkal, és ez a szavazati jog kiterjesztését is jelenti. A szívélyes fogadtatás után sor került az iratok átadására, illetve az előjegyzésre. Rövid városnézés után a váradiak megtekintették a most újonnan megnyitott civil központot, amelyben a Megyei Népfőiskolai Egyesület és a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület sokrétű tevékenysége folyik Harasztosi Sándor és Porkoláb Lajos irányításával. Délután „A Magyar Kultúra Ünnepe” utolsó rendezvényére a Járási Hivatal dísztermében került sor, ahol Meleg Vilmos nagyváradi színművész hangulatos Emőd Tamás-estjét adta elő. A zenei kíséretet Thurzó Zoltán zongoraművész szolgáltatta a népes közönség számára. Az esti kötetlen beszélgetésben már az idei további közös rendezvények is szóba kerültek. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. május 3.Kárpát-medencei fiatalok vetélkedõjeBihar megye - Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címmel tizenkettedik alkalommal szervezett az Ady Endre Líceum történelem katedrája kárpát-medencei történelmi vetélkedõt. A Festum Varadinum keretében sorra kerülõ Polgárosodás és modernizáció a boldog békeidõkben címû vetélkedõ péntek délután dr. Gyáni Gábor és dr. Fleisz János történész professzorok elõadásával kezdõdött. A Budapestrõl érkezett akadémikus a polgárosodás fogalmát körvonalazta elõadásában, ugyanakkor beszélt a magyarországi városok polgári fejlõdésérõl is. dr. Fleisz János helytörténész, önkormányzati képviselõ Nagyvárad helyét határozta meg a dualizmus kori Magyarország fejlõdéstörténetében. Elõadásából kiderült: Szent László király városa nem csak az összesített, hanem az ágazati városok közötti rangsorokban is a harmadik-negyedik helyet foglalta el. Irodalmi visszaemlékezésében Krúdy Gyula, Szabó Dezsõ és Babits Mihály alakját is megelevenítette. Történelmi séta A Magyarországról, Szlovákiából és Erdélybõl érkezett fiatalokból álló 15 csapat az elhangzott elõadásokból villámkérdéseket is kapott. A résztvevõk ugyanakkor egy történelmi sétán vettek részt, melynek során meglátogatták a városházát és más intézményeket, továbbá megtekintették a megyeszékhely egyébb nevezetes épületeit. Az elhangzott városismertetõkbõl szintén kaptak kérdéseket a három tagú csapatok. Az elõzõ évekhez képest újdonságnak számított, hogy a benevezettek egy kisfilmet is készítettek erre az alkalomra, melyben azt a települést mutatták be, ahonnan érkeztek. A zsûri ebben a kategóriában különdíjjal jutalmazta a Budapesti Szent László Gimnázium csapatát. A tíz fordulós vetélkedõ kérdései a 19. század végi és 20. század eleji politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ölelte fel, tudtuk meg Fleisz Judittól, az Ady Endre Líceum aligazgatójától, a vetélkedõ fõszervezõjétõl. �?gyesen szerepeltek Elsõsorban a polgárok életmódjára, a szórakozási szokásaikra, az oktatás helyzetére irányuló kérdésekre kellett válaszoljanak a versenyzõk. Nehéz dolga volt - a budapesti Gyáni Gábor, a zilahi Bíró Judit, a kisvárdai Szûcs András valamint a nagyváradi Fazakas Gábor pedagógusokból álló - zsûrinek, tudtuk meg Fleisz Jánostól, aki titkári szerepet töltött be a testületben. A diákok nagyon ügyesen szerepeltek. Végül a nagyváradi Mihai Eminescu Fõgimnázium került ki gyõztesként. A második helyezést szintén nagyváradiak érték el: az Ady Endre Líceum XII. D osztályának három diákja. Szintén dobogós lett a komáromi Selye János Gimnázium csapata. A résztvevõk az Oktatási Minisztérium által elismert oklevelekben részesültek. Fleisz Judit érdeklõdésünkre elmondta: a rendezvény a kárpát-medencei fiatalok egymásra találásának a célját szolgálta és ennek jegyében szervezik meg jövõre is. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. május 21.Történelmi vetélkedõ: Szent István király és koraNagyvárad - Szombaton Szent István és kora címmel szervezett az Ady Endre Középiskola kárpát-medencei történelmi vetélkedõt diákoknak a díszteremben, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében hagyományosan, az idén immár 14. alkalommal megszervezett vetélkedõ támogatói a Tanügyminisztérium, a nagyváradi önkormányzat, az Alma Mater, a Communitas és a Sapientia Varadiensis alapítványok, valamint a Helyi Közszállítási Vállalat (OLT) voltak. Fleisz Judit, az Ady Endre Középiskola aligazgatónõje az erdon.ro-nak elmondta: a versenyre- mely szerepel a szaktárca hivatalos naptárában- a házigazda tanintézeten kívül a váradi Mihai Eminescu Fõgimnáziumból és a Szent László Római Katolikus Gimnáziumból, a budapesti Kós Károly Kollégiumból, Petõfi Sándor Gimnáziumból és Szent László Gimnáziumból, a derecskei II. Rákóczi György Gimnáziumból, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból, a szlovákiai Révkomáromból, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumból, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból és a szilágysomlyói Simion Bãrnuþiu Líceumból érkeztek résztvevõk. Pénteken Szentjobbon tartottak történelmi sétát a fiatalok, ahol dr. Draskóczy István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár és Kurilla Gábor római katolikus plébános tartott elõadást nekik, majd megkoszorúzták Szent István és Mercurius szerzetes szobrát. Tizenegy forduló A szombat délelõtt zajlott megmérettetésen Tóth Márta igazgatónõ köszöntötte a versenyzõket, arra hívva fel a figyelmüket, hogy a rendezvény a kulturált szórakozás és a tanulás keveréke, kiváló lehetõség arra, hogy kamatoztassák a tudásukat és ugyanakkor megismerjenek más fiatalokat, szokásokat és környezetet is. A megszólítottak egyébként húsz, 3 fõs csapatba tömörültek, a feladatsorokat pedig az Ady líceum történelem katedrájának tanárai állították össze. A zsûriasztalnál dr. Draskóczy István, dr. Fleisz János, valamint �?sz Gábor, Vincze Zsolt és Biró Judit történelemtanárok foglaltak helyet. A tizenegy fordulós versenyen nem csupán írásbeli feladatok (keresztrejtvény-fejtés, szövegfelismerés, puzzle stb.), hanem villámkérdések is szerepeltek. Az elsõ helyezettek könyvjutalmakban részesültek, illetve okleveleket és emléklapokat is kaptak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2011. október folyamánDukrét Géza: A XVII. Partiumi Honismereti KonferenciaA Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2011. augusztus 26-a és 28-a között Mezőhegyesen, Békés megyében szervezte meg a XVII. Partiumi Honismereti Konferenciát. A rendezvény társszervezői voltak a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke és Mezőhegyes Önkormányzata. A konferencia fővédnöke Hende Csaba honvédelmi miniszter, védnöke Bartha Elek, a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezető tanára és Kovács József parlamenti képviselő, kórházigazgató főorvos volt. A Szózat eléneklése után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Markovits Milán főhadnagy, tábori lelkész tartott áhítatot. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Üdvözlő beszédet mondott Dénes Zoltán debreceni egyetemi docens, mint társszervező, Isaszegi János ny. vezérőrnagy, Bartha Elek tanszékvezető egyetemi tanár, Kovács József parlamenti képviselő, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Kovácsné Faltin Erzsébet, Mezőhegyes polgármestere, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Révész Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke és Antalné Erdei Dóra, az Általános Művelődési Központ igazgatója. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Hasas János az RMDSZ országos elnöksége nevében, valamint Tóth József emeritus professzor, a Pécsi Egyetem volt rektora és Balázsi József, Érsemjén polgármestere. Ezt követően átadták a Fényes Elek-díjakat. Az idén díjban részesült Wanek Ferenc (Kolozsvár), Makai Zoltán (Nagyvárad), Halász Péter, a Honismereti Szövetség tiszteletbeli elnöke (Gyimesközéplok). Az elnökség döntése alapján Höhn József megkapta posztumusz a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tiszteletbeli tagsági címet. Az elismerő oklevelet és a tagsági könyvecskét özvegye vette át. A konferencia fő témái: a védelmi rendszerek, a nagybirtokok és az ipar története a történelmi Partiumban és Bánságban. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyt adó Mezőhegyes megismerésével kezdődött. Tóth József emeritus professzor (Pécs) Mezőhegyes és környéke földrajzi viszonyait, Dénes Zoltán (Debrecen) Mezőhegyes történetét ismertette, Starmüller Géza (Kolozsvár) a Partium Erdélyhez való kötődéséről és a partiumi várrendszerről értekezett, Isaszegi János (Budapest) pedig Mezőhegyesnek a török hódoltság alóli felszabadító harcokban játszott szerepéről beszélt. Ezután Dukrét Géza fényképeiből Pásztai Ottó fotókiállítást nyitott meg Épített örökségünk Bihar megyében címen. Ezt követően a társaság a várossal ismerkedett. Meglátogattuk Magyarország legnagyobb ménesét, s a műemlék épületeket, este pedig egy felemelő hangversenyt hallgattunk meg a helyi Szent György-templomban. Másnap délelőtt, programon kívül, Kovács Rozália egy műemlék elpusztítását ismertette: Érmihályfalva és Érsemjén határán, a határátkelő felé vezető úton egy, a 19. század közepe táján épült, egylyukú téglahidat romboltak le. Ezután Fleisz János és Fleisz Judit (Nagyvárad) Magyarország 20. század eleji gazdasági fejlődéséről, ezen belül a partiumi iparosodási törekvésekről, Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Szalonta várának históriájáról, Pásztai Ottó és Makai Zoltán (Nagyvárad) pedig Bihar megye ipartörténetéről értekezett. Dukrét Géza (Nagyvárad) bemutatta a múlt század elején tevékenykedő iparteremtő nagyváradi személyiségeket, Puskel Péter (Arad) Arad ipari fejlődését ismertette a céhes élettől az ipari parkokig, Jancsó Árpád (Temesvár) az Arad–Temesvár vasútvonal történetéről és jelentőségéről értekezett, Kupán Árpád (Nagyvárad) Mezőtelegd ipartörténetét ismertette. Dénes Zoltán Nagybirtokok a Partiumban és a Bánságban címen tartott átfogó előadást, Vajda Sándor (Borosjenő) a világosi Bohus család birtokairól és szerepéről beszélt. Szabó István (Sarkad) a sarkadi cukorgyár szomorú történetét, Tácsi Erika (Temesvár) a temesvári nyomdákat mutatta be. Blazovits László egyetemi tanárnak (Szeged) a gyulai vár alkalmazottai számára 1520. május 11-én kiadott rendtartásáról szóló tanulmányát Kalmár Edit (Mezőhegyes) olvasta fel. Ujj János (Arad) az aradi vértanúk tiszteletére a Kárpát-medencében állított emlékműveket, emléktáblákat ismertette, mintegy felvezetve egyben az erről szóló, most készülő könyvét. Az utolsó előadást Merlák Zsuzsa (Mezőhegyes) tartotta, aki a város katonai és ipartörténeti emlékeit ismertette. A konferencia tisztújító közgyűléssel végződött, amelyen Dukrét Géza elnök beszámolt az utóbbi négy év tevékenységeiről. A kiegészítő hozzászólások utáni tisztújításon Dukrét Gézát elnökké, Bara Istvánt (Szatmárnémeti) alelnökké, Mihálka Nándort ifjúsági alelnökké, Kiss Anna-Máriát pedig titkárrá választották. A napot záró polgári esten közreműködött Farkas Major Annamária előadóművész, operaénekes. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott Hódmezővásárhelyen, Széphegyi László építészmérnök vezetésével. Megtekintettük a református ótemplomot, a városházát és a Fekete Sas vigadót, Orosházán a Jézus szívének szentelt római katolikus templomban megkoszorúztuk gr. Széchenyi Miklós nagyváradi püspök sírját. Újkígyóson Harangozó Imre vezetésével megnéztük a Szűz Mária Szent Nevének tiszteletére szentelt templomot s a Wencheim család sírhelyét, valamint a népfőiskola gyűjteményét, Szabadkígyóson a Wenckheim-kastélyt. Gyulán Dénes Zoltán vezetésével megnéztük a városháza dísztermét, ahol az alpolgármester fogadta a társaságot. A konferenciát anyagilag támogatta a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Békés megye és Mezőhegyes önkormányzata, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Művelődés (Kolozsvár) 2013. április 28.Vetélkedő Erdély aranykorárólNagyvárad – Felvidéki, délvidéki, magyarországi és hazai diákcsapatok vettek részt a Festum Varadinum keretein belül immár hagyományszerűen megszervezett, hétvégi történelemversenyen. Péntek délután Dr. Oborni Teréz budapesti történész tartott előadást Bethlen Gábor fejedelemről, a nagyváradi Ady Endre középiskola dísztermében. Szó esett családjáról, neveltetéséről, fejedelemmé választásáról és uralkodásának körülményeiről. Nagyvárad szerepe Mint elhangzott, az Erdélyi Fejedelemség abban a időben mintegy második magyar hazaként volt számon tartva, s a történsz kitért a továbbiakban Erdély és a Porta kapcsolatára,Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjáratára, a nikolsburgi békére. A jelenlévők tudomást szerezhettek arról, hogy Bethlen Gábor szeretettel fogadta be és segítette a különböző szellemi irányzatokat, majd Nagyvárad szerepére is kitért a történész: mint elhangzott, Nagyvárad központi városa volt a Bethlen Gábor korabeli Erdélynek, Erdély kapujának számított, s Nagyvárad kapitányságától nemegyszer az erdélyi trónra vezetett az út. Ezt követően Dr. Fleisz János történész előadása következett Nagyváradnak a közvetlenül Bethlen Gábor előtti, illetve utáni időkben betöltött szerepéről és jelentőségéről. Változatos témák Szombaton kora reggel kezdődött el a tulajdonképpeni történelmi vetélkedő, melyen tizenöt háromfős csapat mérkőzött meg. A zentai Bolyai Tehetségkutató Gbimnázium, valamint a váradi Ady líceum diákjai egy filmet is készítettek Erdély aranykoráról, iletve Bethlen Gábor uralkodásáról, a későbbiekben pedig a háromfős csapatoknak az említett korszakhoz fűződő feladatokat kellett megoldaniuk. Többek között keresztrejtvényt fejtettek, Erdély nagyjait kellett képekről felismerjék, a Bethlen-korabeli társadalom szerkezetéhez, illetve hadjárataihoz fűződő kérdések is voltak, s a művelődéstörténeti kérdések sem hiányoztak. Szív és ész Amint Fleisz Judit történelemtanár elmondta, az évente megszervezett történelemverseny az országosan elismert, versenylistán szereplő rendezvények közé tartozik, s az idén Bethlen Gábor megkoronázásának évfordulója kapcsán esett a választás Erdélynek erre a korszakára. Támogatóik a Communitas Alapítvány, illetve a Rákócszi Szövetség, utóbbinak köszönhetően az első három helyezést elérő csapatok erdélyi körúton fognak részt venni. A délutáni díjkiosztó ünnepségen Dr. Oborni Teréz történész szólt az egybegyűltekhez. Mint elmondta, fontosnak tartja ezt a versenyt, melynek során a Kárpát-medencei ifjúság számot ad a magyar történelem ismeretéről, mert a résztvevők egyúttal megtapasztalhatják, hogy a nemzeti történelem él és összeköti a különböző országokban élő magyarságot. „Ez egy olyan kincs, amely összekapcsolja a tudást és a lelket, az észt és a szívet” – hangzott el. Eredmények A későbbiekben a középiskolások átvették az őket megillető díjakat. Az első díjat a szlovákiai, komáromi Selye János Gimnázium csapata nyerte el (Tóth Terézia, Koncz Krisztina, Ott Karin), a második helyezést az Ady líceum XI.A, X.A, X.E osztályainak diákjaiból álló csapata (Boros Edina, Henn Renáta, Szabó Yvette), a harmadik helyezést pedig az Ady X.D és X.B osztályainak diákjaiból álló csapata (Kovács Balázs, Nagy Norbert, Salánki Dániel) érte el. Neumann Andrea erdon.ro 2013. október 17.Médiaviszonyokról beszélgettekNagyvárad- A művelődés hete- a tanulás ünnepe rendezvénysorozat keretében A média függetlensége napjainkban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést az Ady Endre Középiskola könyvtártermében. A kedd esti rendezvény szervezői a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége, a Sapientia Varadiensis Alapítvány és a debreceni székhelyű Megyei Népfőiskolai Egyesület voltak. A megjelenteket köszöntő dr. Fleisz János BINCISZ-elnök arra hívta fel a figyelmet: október 12-26. között immár kilencedik alkalommal rendezik meg A művelődés hete- a tanulás ünnepe sorozatot a bihari térségben. Az események a felnőttképzéshez kötődnek ugyan, de művelődés központú jellegűek, céljuk, hogy jobban megismerjük a helységet, ahol élünk, a múltunk és a jelenünk. Most éppen a sajtó a téma, a média felelőssége és viszonyulása a világhoz. Úgy vélték, hogy ezt összekötik a sajtószabadsággal és -függetlenséggel, inkább a gyakorlati tapasztalatokra helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontként a hetven évvel ezelőtt, 1943-ban zajlott balatonszárszói találkozót jelölték meg, ahol Németh László megfogalmazta, hogy nincs külön jobb- és baloldali út, csak egyetlen út van, a magyar. Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület vezetője arról beszélt, hogy a művelődés hete programként először az Egyesült Királyságban jelent meg a ’80-as években, s terjedt el, napjainkban már a világ 130 országában lebonyolítják. A sajtónak is fontos is szerepe van abban, hogy legalább egy évben egy nap erejéig megünnepeljék azokat az embereket, akik életük végéig tanulnak, illetve továbbképzik magukat, s ezáltal hozzájárulnak a maguk fejlődéséhez és a társadalom átalakulásához. Erre azért is nagy szükség van, mert Magyarországon például egy friss adat szerint 750-800 ezer közé tehető a teljesen analfabéták száma, 1 millióan nem végezték az első nyolc általános osztályt és ugyanennyi személynek nincs semmilyen szakmája. Kerekasztal-beszélgetés Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész betegsége miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, Függetlenség és felelősség című dolgozatát Fleisz Judit tanárnő olvasta fel. Ebben szó esett hitelességről, ellehetetlenítésről és a sajtónyelv magyarságáról. A tanulmány azzal a pesszimista végkövetkeztetéssel zárult, hogy a média állapota egyáltalán nem megnyugtató. A mintegy másfél órás kerekasztal-beszélgetés résztvevői váradi médiaszakemberek, újságírók, szerkesztők voltak: Dérer Ferenc, Villányi Zoltán, dr. Fleisz János, Borsi Balázs és Szűcs László, akik olyan kérdéseket próbáltak megválaszolni, mint például mit értünk sajtó- és szólásszabadságon, mennyire hiteles és magyar a mai magyar sajtó, illetve mit jelent politikailag függetlennek lenni? Egyebek mellett szó esett az 1989 előtti és utáni helyzetről, nyelvhelyességről, sajtóhibákról, hatalmi befolyásokról, arról, hogy a laptulajdonosok és a politikusok mennyire akarnak beleszólni az újságok, híranyagok szerkesztésébe, az értékpreferencia azonos-e a szervilizmussal, létezik-e egyáltalán függetlenség vagy csak szakmaiság és tisztesség kellene legyen. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2014. december 8.Az űrlap aljaKárpát-medencei asszonytalálkozó Nők határok nélkül címmel rendezte meg immár 10. alkalommal a Kárpát-medencei asszonytalálkozót november utolsó hétvégéjén a kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége. A háromnapos konferencia fővédnöke Novák Katalin államtitkár, védnökei Ékes Ilona parlamenti képviselő és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere. Nagyváradról a rendezvényen a Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség részéről Fleisz Judit, valamint a Szent Rita Nőszövetség részétől Papp Elvira vett részt, érkeztek a konferenciára Erdélyből, Kézdivásárhelyről, Szlovákiából, Délvidékről és Kárpátaljáról is. A rendezvény első napja a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény székházában zajlott le, ahol a köszöntők elhangzása után Novák Katalin tartott értekezést a nők szerepéről a mindennapi életben úgy, mint gyermek, nő és feleség. Kihangsúlyozta a család szerepét és fontosságát napjainkban, valamint a család védelmét, mely a kormánypolitika szerves része. Átadták a Nők a nemzet jövőjéért díjat, melyet az idén Varga Mónika, a kecskeméti TV szerkesztő-műsorvezetője kapta. Engert Jakabné, a vendéglátó egyesület elnöke összefoglalta az elmúlt tíz év tevékenységeit, melyek a felelősségtudatról, tenni akarásról szóltak, valamint, hogy felvállalták a Kárpát-medencei nők összehívását, hogy megismerjék értékeinket , hogy kifejezzék összetartozásunkat, közösen keressék meg a módját, hogyan segíthetünk egymásnak . A tíz év alatt számos témát dolgoztak fel, mint például: A virágzó civil világért, Női civil szervezetek a Kárpát-medencében, vagy a mostani találkozó témája Nők határok nélkül. Szőnyi Kinga a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke köszöntőbeszédében az asszonytalálkozók jövőjét és célkitűzését vázolta fel, mely a konferenciát lezáró nyilatkozatban is megfogalmazódott: hálózatépítés, a nők politikai szerepvállalása, a rászorultak megsegítése, a cigányság felemelkedésének kérdései és ezen belül a cigányasszonyok problémái, egy kárpát-medencei ifjúsági tábor szervezése, az asszonytalálkozó jövője stb. Számos érdekes előadás hangzott el a nők helyzetéről társadalmunkban, a női gondolkodás, a női látásmód és kommunikációs stressz kezeléséről, a cigánynők problémáiról és a jó példák bemutatásáról e témában, divatról és harmóniáról , érdekes írónő-sorsokról. Kiemelt fontosságú téma volt az ukrajnai, kárpátaljai helyzet, és azon belül az ottani asszonyok szerepe és felelőssége, valamint a gyermekjogok és gyermekbántalmazás kérdése is. A konferencia résztvevői megtekintették a gazdag Bozsó gyűjteményt, mely gazdag XIX–XX. század eleji bútorok, órák, szakrális tárgyak gyűjteménye, kulturális programokon is részt vettek, melyeket a Nemesszeghy Márta Vegyeskar és a Hirős Néptánc Tanoda tartott, valamint a kárpátaljai családok megsegítésére szervezett Szent Martin jótékonysági koncerten. Különleges élményt jelentett Kudlik Júlia és Szvorák Katalin élő hanglemez-bemutatója. Érdekes kerekasztal-beszélgetéseken ismerkedtek meg egy-egy régió problémáival, megkoszorúzták az Országzászlót valamint részt vettek a Kecskemét városi adventi gyertyagyújtás felemelő ünnepségén. A zárónyilatkozat elfogadása után kijelölték a jövő évi konferencia színhelyét, mely a szlovákiai Bucs lesz. Fleisz Judit, Nagyvárad Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. május 6.Katolikus Nőszövetségek találkozója Kolozsváron2015. április 20-22 között került sor Kolozsváron az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete lelkigyakorlatos napjaira, melyen 31 nőszövetség közel 130 tagja, illetve 21 lelkipásztor vett részt. A találkozón szép számban vettek részt a nagyváradi római katolikus egyházmegyéből a zilahi Árpádházi Szent Erzsébet Nőszövetség tagjai, Ft. Sövér István plébános vezetésével, Nagyváradról, a várad-olaszi Szent Rita, valamint a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz Nőszövetség tagjai Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános, kanonok vezetésével. A találkozó mottója: Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szeretlek benneteket (Jn 15,12) A lelkigyakorlat a rendező, kolozsvári Szent Mihály Nőszövetség dísztermében zajlott le. Az egybegyűlteket Fábián Mária az E.R.K.N.E. elnöke köszöntötte, aki tolmácsolta Exc. Jakubinyi György érsek úr üdvözletét, majd, felolvasta Ft. Tamás József segédpüspök illetve Ft. Pék Sándor esperes leveleit, melyben köszöntötték a lelkigyakorlat résztvevőit. Ft. Kovács Sándor fő esperes a Fórum lelki vezetője köszöntő beszédében kiemelte a nők szerepét korunk társadalmában, a családban, mint ahogy Márton Áron püspök is kihangsúlyozta: a család az amelyből az élet fakad, itt sűrűsödik össze az emberiség összes öröme és bánata, a család biztosítja, hogy erős, alkotóképességű emberek nevelkedjenek. A család felbomlása a társadalom hanyatlásához vezet, ilyen körülmények között a nőknek különösen nagy felelősségük van. Az ő tevékenységük befolyással van azonban nemcsak a családra, hanem az egyházra és egész közösségünkre. Ferenc pápa is beszédeiben kihangsúlyozza a nők szerepét mondván, hogy a nők mindennapi munkája befogadóvá teszi társadalmunkat, steril az a világ melyből a nőket kirekesztik. A Báthori István Líceum diákjai Vincze Csilla tanárnő vezetésével, nagy sikert aratva, válogatást mutattak be Petőfi Sándor családdal kapcsolatos verseiből. A lelkigyakorlaton a résztvevők Ft. Nagy József csíkcsicsói plébános értekezését hallgatták meg melyben az összejövetel mottójából kiindulv szeressétek egymást , amint én szeretlek benneteket Jn. 15,12- a család mai szerepéről értekezett, a családról melyre a szeretet fénye kell ragyogjon, a családról mely melegség, szeretet, közös asztal és valaki ,aki vár ha hazatérünk. Saját tapasztalatait elevenítette fel édesapja, édesanyja gondos szeretete védte Őt egész eddigi élete alatt. Bemutatta a házas hétvége mozgalmat mely Spanyolországból indult ki és terjedt el egész Európában, Magyarországon 2001-től tartanak ilyen rendezvényeket Erdélyből mintegy 500 házaspár a tagja, egyházközségükben Csíkszépvizen tartottak házas hétvégét legutóbb, melyen 16 házaspár vett részt, melynek célja volt tudatosítani a szeretetet mely a család fundamentuma, a család az első hely ahol megtanulunk beszélni, kommunikálni, imádkozni a hely ahol szeretetben neveljük gyermekeinket. Homa Ildikó szociális testvér Kötetlenül elköteleződve című előadásában a családos találkozókról értekezett a Szent Mihály plébánián. Ft. Illyés Csaba Nagykárolyi plébános „Nagyobb boldogság adni, mint kapni”( Ap.Cs 20,35) címmel értekezett rámutatva, hogy korunkban elhatalmasodott az önzés a pillanatnyi élvezetek hajhászása, a kapzsiság, a földi gyarapodás elsődlegessége, eltévelyedés a hittől, sokszor fordulunk el a segítséget kérőktől. A hívő ember Krisztus nyomában kell járjon, mert az Ő szeretete nélkül nem tudjuk gyakorolni az irgalmasságot mely Krisztus közelségéből fakad. A Fórum résztvevői közösen imádkoztak Isten szolgája Márton Áron boldoggá avatásáért. A Szent Mihály templomban nagysikerű koncertet tartott a Szent Cecília kórus és zenekar dr. Potyó István vezényletével. A lelkipásztorok tanácsainak meghallgatása után a záró szentmisén vettek részt melyen szentbeszédet Ft. Kiss Albert várad-olaszi plébános mondott. A következő találkozó, lelkigyakorlat színhelye 2015 szeptemberében Nagyvárad lesz, ahol a nőszövetségek elnökei és lelki vezetőik vesznek részt. Fleisz Judit, a nagyvárad-velencei Lisieux-i Kis Szent Terez Nőszövetség elnöke Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. október 2.Hitélet – Nagyváradon találkoztak az Erdélyi Római Katolikus NőszövetségekA kolozsvári Szent Mihály egyházközség Nőszövetségének küldöttsége is részt vett az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületének (ERKNE) őszi találkozóján, amelyre szeptember 21. és 23. között Nagyváradon került sor. A rendezvény mottója Avilai Nagy Szent Teréztől származott: „A legbiztosabb nem akarni mást, csak amit Isten akar, Aki jobban ismer minket, mint mi magunkat...” A tanulságos, időszerű s a jövőbeni tevékenységet előrevetítő országos rendezvényről Fábián Máriát, az ERKNE és egyben a Szent Mihály nőszövetség elnökasszonyát kérdeztük. – Kik szervezték és kik vettek részt ezen a lelkigyakorlattal összekötött országos találkozón? – A fórumot ez alkalommal a várad-olaszi Szent Rita (elnök Stelli Olga, lelkivezető Kiss Albert atya) és a várad-velencei Lisieux-i Kis Szent Teréz (elnök Fleisz Judit, lelkivezető Curaliuc Demeter atya) nőszövetségek szervezték, amelyen 30 erdélyi katolikus nőszövetség elnöknői, illetve 13 lelkivezető pap, több mint 60 személy vett részt. A rendezvény Böcskei László nagyváradi megyéspüspök támogatásával jött létre, fővédnöke Kovács Sándor Kolozs-dobokai főesperes, országos lelkivezető volt. F. Gy. Szabadság (Kolozsvár) 2016. április 25.Kétnapos történelmi versenyTizennyolcadik alkalommal szervezett történelmi vetélkedőt a középiskolások számára az Ady Endre Líceum, a Varadinum keretében. Az idén az 56-os forradalom volt a verseny témája. A versenynek főleg az a célja, hogy a magyar tagozatos középiskolások találkozzanak a magyarság történelmével, az iskolában ugyanis ezt legfeljebb opcionális tantárgyként tanítják, tudtuk meg Fleisz Judit történelemtanártól. A Varadinum rendezvénysorozaton belül zajló vetélkedőnek minden évben más témája van, az idén, a hatvan éves évforduló kapcsán az 56-os forradalomról tanultak a diákok, a vetélkedő pedig a Hősiesség – Tisztesség – Méltóság címet kapta. Kilenc, kilencedikesekből, tizedikesekből és tizenegyedikesekből álló csapat érkezett, többek között Zentáról, Derecskéről, Temesvárról, Margittáról, s persze több nagyváradi iskolából is. Ahhoz, hogy ezen a szakaszon részt vehessenek, a diákoknak interjút kellett készíteniük egy olyan személlyel, aki megélte az 56-os eseményeket, vagy helytörténeti jellegű dolgozatot kellett írniuk a témáról, például a korabeli sajtóvisszhang alapján. Pénteken a diákok és a résztvevő tanárok a Nagyváradi Várban találkoztak, ahol Jakabffy László építészmérnök vezetésével megtekintették a Szenvedés emlékezete kiállítást, mely a volt politikai foglyoknak állít emléket. Ezt követően Fleisz Judit köszöntötte őket – mint mondta, nagy öröm számára, hogy kilenc csapat jött el a versenyre. Vad Márta, az Ady Endre líceum igazgatója elmonda: már tizennyolcadik éve az Ady ad otthont ennek a rendezvénynek, öröm, hogy ezúttal a vár ilyen szép állapotban van. „Maradjatok élményekkel teliek, meséljétek el diáktársaitoknak, hogy olyan emberekkel találkoztatok, akik ezt átélték” – szólt a versenyzőkhöz. Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a zsűri elnöke 56 hazai vonatkozásairól is szóló előadást tartott. Az 1956-os események békés megmozdulásokkal indultak, az események megelőzhetőek lettek volna, ha javul a demokrácia helyzete – azonban nem így történt és forradalommá, szabadságharccá változott. A kommunista rendszer nagyon erős volt, nagy helytállásra volt szükség, sok áldozattal járt, s egy hétig rendkívül sikeres volt, de a magyarság egyedül maradt, a nyugat buzdított ugyan, segélyekkel, nyitott határokkal, de sem diplomáciai, sem katonai segítséget nem nyújtott. A Szovjetunió százezer katonát küldött Magyarországra, egy reménytelen, rövid harc következett, melyet lehetetlen volt megnyerni, de melynek során mégis erőssé tette a magyarságot a nemzeti érzés, a szabadság szeretete. Amint az előadás során elhangzott, Nagyváradon a román állam bezárta a főiskolát 1934-ben, emiatt itt a mozgalmat középiskolás diákok képviselték és néhány értelmiségi. Itt a Premontrei Főgimnázium utódiskolájában tört ki a forradalom, nyílt fellépésre nem volt lehetőség, titkos szervezkedés zajlott – így alakult meg a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete. A diákszervezet két egykori tagja, Török László és Petri József, akik börtönbüntetést töltöttek le emiatt, a rendezvény során visszaemlékeztek az akkori történésekre. Amint az előadás során elhangzott, Romániában a megtorlás iszonyú volt, itt 27 ezer személyt tartóztattak el, 430 titkos szervezetet fedtek fel és tízezer ítélet született, melyek közül száz halálos volt. A későbbiek során Török László és Petri József a 13-15 éves fiatalok nagyváradi szervezkedéséről, a börtönben eltöltött időről – kényszermunkáról, betegségekről, éhezésről – számoltak be. A kiskorú elítélteket a politikai elítéltek – színészek, operaénekesek, tanárok, papok vették pártfogásuk alá, titokban vallásoktatás is volt, énekeket tanultak, istentiszteletek is voltak. Fleisz Judit beszélgetett a két volt politikai fogollyal, majd Vad Márta díszoklevelet adott át nekik. A program a diákok előadásával folytatódott a várban. A tulajdonképpeni vetélkedő szombat délelőtt zajlott, az Ady Endre Líceum dísztermében. A diákoknak különféle feladatsorokat kellett megoldaniuk – volt többek között keresztrejtvény, képfelismerési feladat, villámkérdéseket is kaptak az elhangzott előadás és az előző napi élmények alapján, kiállítást szerveztek a kor szocialista- realista kultúrtermékeiből. Eredmények Az első helyet a margittai Horváth János Elméleti Líceum csapata – Bordás Máté, Szűcs Sándor – érte el, a második helyezést a Zentai Gimnázium csapata – Katona Sára,Pósa Viktória, Lauty Alexandra – , a harmadikat pedig a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata – Hotya- Szegi Enikő, Jancsó Katalin és Kabai Renáta. A verseny kiértékelőjében Dr. Fleisz János történész kiemelte, hogy a vetélkedőből mindenki győztesen került ki, hiszen megismerkedtek a magyarság szabadságért folytatott küzdelmével és elődeik példamutatásával. A kétnapos rendezvény fő támogatója a budapesti Rákóczi Szövetség volt. Neumann Andrea erdon.ro 2016. július 4.Budakalászon találkoztak a kisebbségi magyar civilekA Budakalászon 2016. június 17–19. között megtartott XIII. találkozón 7 ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) civil szervezeteinek 61 képviselője volt jelen, és vitatta meg az általa képviselt szervezetek megvalósításait, problémáit, az együttműködés lehetőségeit és eredményeit, a Budakalászi Találkozók örökségét, folytatásának lehetőségeit és célkitűzéseit. Nagyváradról jelen volt dr. Fleisz János, Fleisz Judit és Dukrét Géza. A találkozó résztvevőinek nagy örömére szolgált, hogy két év kényszerkimAradás után a szervezőknek sikerült megrendezniük a XIII. Budakalászi Találkozót. Az ünnepélyes megnyitón Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldotta meg a jelenlevőket. Az üdvözletek után Csűry István püspök tartott egy szívhez szóló, érdekes előadást A magyarok megújulásának pászmái – egy ökumenikus közegben élő lelkész látása szerint címmel. Útmutatást nyújtott a mai nehéz világban élő civileknek hangsúlyozva a szeretetet és az összetartozást. Délután a találkozó főszervezője, Romhányi András beszélt közös ügyeinkről, beszámolva a szervezés nehézségeiről. Ezután megkoszorúztuk Parlagi Endre hajdani polgármester sírját, aki éveken keresztül volt házigazdája e találkozóknak. Másnap dr. Lánszki Imre számolt be a Budakalász környéki kutatásainak legújabb eredményeiről. Dr. Záhonyi András tartott előadást a magyar nyelvben előforduló nevekről, azok jelentéséről és eredetéről. Délután szekcióülések voltak: a Budakalászi Találkozók öröksége, valamint Léteznek-e kultúrahatárok a Kárpát-medenceében? címmel. E szekcióülések következtetései szerint a magyar közművelődés határai nem Magyarországon, de nem is a Kárpát-medenceében vannak. Magyar kultúra létezik Európán kívül is, s bár közhelynek számít, hogy ilyen szempontból a határok légiesek, most mégis a meglevő, sokszor nagyon is tapasztalható fizikai határoktól beszélünk. Ezek természete, átjárhatósága, vagy fékező ereje akár rövid idő alatt is változhat az aktuális politikai viszonyok függvényében. A tanácskozáson a fő hangsúlyt a kapcsolatteremtés bővítése és állandósítása kapta. Kijelenthetjük, hogy a Budakalászi Találkozókon a résztvevő szervezetek többsége kiterjedt kapcsolathálózatot hozhatott létre szűkebb és tágabb hazájában és a határokon túl, amelyek serkentőleg hatnak tevékenységükre. A találkozó szekcióülésein megvitatott, majd a plenáris ülésen a résztvevők által elfogadott javaslatok szerint ennek megvalósítása létrejöhet internetes közösségi oldalak révén (kiemelkedően a facebook és levelező listák); egy levelező csoport létrehozása (amely akár a Kalászosok nevet is viselheti); nyomtatott és elektronikus művelődési tájékoztatók révén (lapok, rádió, tévé); személyes kapcsolatok révén, amelyek közművelődési, vagy más találkozókon alakulnak ki a kultúra menedzserei között; egy fizetett állás létrehozása, amelynek munkaköre az állandó figyelés, továbbítás és a rendszeres kapcsolattartás lenne. Ez utóbbi javaslat gyakorlatba ültetését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületek (EMKE) elnöksége tanulmányozná, és a kialakuló lehetőségekről tájékoztatja a budakalászi találkozó résztvevőit. A résztvevők örömmel tapasztalták, hogy egyre több fiatalt és önkéntest sikerül bevonni szervezeteik munkájába, és ennek a fiatalítási folyamatnak a folytatását továbbra is szükségesnek tartják. Egybehangzó vélemény, hogy szükséges és érdemes a gyerekekkel foglalkozni, hiszen van érdeklődés, lelkesedés a részükről is. Ennek egyik legfontosabb eszköze lehetne a pedagógusokkal és oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés. Egyik legfontosabb feladata az EMKE-nek az Erdélyi Magyar Értéktár összeállítása. Ez tartalmazna építészeti örökségeket, jellegzetes szokásokat, mezőgazdasági és ipari értékeknek számító tárgyakat és megoldásokat, természeti környezetet, turizmust, művelődési értékeket. A helyi javaslatok alapján ezeket az országos bizottság helyi, megyei vagy régiós értékekké nyilváníthatja. Az Értéktár kérdéskörének koordinálását a Kriza János Néprajzi Társaság (www.kjnt.ro) végzi, dokumentumait ennek honlapján lehet tanulmányozni. Jó lenne, ha az értéktár összeállításában más régiók egyesületei is bekapcsolódnának a megadott honlap segítségével. A XIII. Budakalászi Találkozó résztvevői támogatják az Erdélyi Magyarok Egyesületének azon kezdeményezését, hogy az Alaptörvénybe foglaltaknak megfelelően a magyar kormány hozzon létre Budapesti székhellyel egy erdélyi központot, és nyújtson rendszeres normatív támogatást működtetéséhez. Az összmagyarság nemzettudatának erősítésében továbbra is fontos szerepet kell vállalniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak, iskoláknak, valamint a magyar államnak. A találkozó szép mozzanata volt a szombat esti, úgynevezett közös Kárpát-medencei kenyér felmutatása és elfogyasztása. E nagyméretű lepényt a Kárpát-medence különböző településeiről hozott lisztből és kovászból készítették. A találkozó másik érdekessége volt résztvevők saját maguknak előadott műsora. Dukrét Géza Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. január 11.Szent László váradi emlékeiKedd délután a Kanonok soron havi találkozóját tartotta a Nobilitas Egyesület. Fodor József elnök, vikárius beszélt a Szent László-évről, majd Fleisz Judit tanárnő tartott előadást. Az egybegyűlteket köszöntő Mons. Fodor József általános helynök, egyesületi elnök arra hívta fel a figyelmet: tavaly a magyar kormány 2017-et Szent László-évnek nyilvánította arra hivatkozva, hogy a király szentté avatásának 825. évfordulóját ünnepeljük. A döntést a Magyar Katolikus Püspöki Kar is elfogadta, s a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében is az elkövetkezendő hónapokban számos rendezvényt szervez a püspökség azzal a céllal, hogy közelebb hozza Szent László alakját, jobban megismerjék őt az emberek, terjessze a kultuszát.Az elképzelések szerint az események csúcspontja az idén májusban két hétig zajló Festum Varadinum középső vasárnapja lesz, amikor az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek fogja celebrálni, illetve legalább egy nap erejéig hazahozzák Váradra az eredeti hermát, ez ügyben Exc. Böcskei László megyés püspök egyeztetett Veres András győri megyés püspökkel. Predesztinálva A továbbiakban Fleisz Judit tanárnő tartott prezentációt, Szent László váradi emlékei címmel. Hangsúlyozta: a feljegyzések szerint mindenkinek feltűnt daliás termete, predesztinációja az uralkodásra, hogy „beszédében ékes, karban erős, termetében díszes, csak szépséges császárságra méltó, és a Szent Korona őt méltán illeti”. 1047. június 27-én született Lengyelországban, apja I. Béla magyar király, anyja Richeza lengyel hercegnő. 1078 körül vette feleségül Rheinfeldi Adelhaidot, lánya Szent Piroska, későbbi bizánci császárnő.Királyként szigorú, de igazságos törvényalkotó volt. A legendák szerint kétszer is megkoronázták: először a Géza-féle görög koronával, majd pedig a magyar szent koronával. 1077-től magyar király volt, 1091-től 1095-ig horvát király is. Amellett, hogy megújította az egyházi életet és továbbfejlesztette az intézményrendszerét, jelentős sikereket ért el külpolitikai téren, és az igazságszolgáltatásban is letette a névjegyét. Több törvénykönyv is fűződik a nevéhez. Megjegyzendő, hogy ezek egyikében fordul elő először latinul a nemes kifejezés, ami azt jelenti, hogy addigra már megvalósult a magyar társadalom rétegződése. Ugyanakkor megszilárdította a királyi rendet, például úgy, hogy rögzítette: a nádor az udvari pecsét őrzője, és helyettese az uralkodónak. Második törvénykönyvében többek közt rendezte a papok házasságának kérdését, az egyházi javak elidegenítésének tiltását, a pogány szokások büntetését, az erkölcsi élet védelmét. A Képes Krónika szerint Szent László a Körös folyó mentén vadászott, amikor egy helyen angyali hang hallatszott arra biztatván őt, hogy építsen monostort Szűz Mária tiszteletére. Így is tett, és ezt a helyet Váradnak nevezte el, majd a monostor köré épült a csillag alakú vár. A háromhajós székesegyház építése 1370-ben fejeződött be. Szent László 1095. július 29-én hunyt el Nyitrán, és halála előtt úgy rendelkezett, hogy nyughelye a váradi székesegyházban legyen. A szentté avatására 1192-ben került sor, III. Celestin pápa idejében. A néphagyomány szerint abban az órában egy fényes csillag látszott az égen, a teste fölött. 1192. február 2-án történt meg az ereklyék leválasztása, és koponyacsontja egy darabját mellszobor alakú hermában helyezték el a sír fölött, a kardjával és a csatabárdjával együtt. A szent sír csodatevő ereje rengeteg ember vonzott Váradra, zarándokhely és istenítéletek helyszíne lett. A koponyaereklye később azonban majdnem megsemmisült, amikor 1406-ban leégett az első székesegyház. A korábbi, fából készült herma elégett, azonban a koponya épen maradt. A hermát a török kiűzéséig máshol őrizték, majd Győrbe került. A barokk székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot.Előadása utolsó harmadában Fleisz Judit tanárnő a szent király emlékezetére, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokra tért ki. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro lapozás: 1-16
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
